1970-ben a Daikon cég M.S.Whittingham elkészítette az első lítium akkumulátort titán-szulfiddal katódanyagként és lítium fémet katódként.
1980-ban J. Goodenough felfedezte, hogy a lítium-kobalt-oxid katódanyagként használható lítium-ion akkumulátorokhoz.
1982-ben R.R.Agarwal és J.R.Selman, az Illinois Institute of Technology munkatársai felfedezték, hogy a lítium-ionok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy a grafitba ágyazódnak, ez a folyamat gyors és visszafordítható. Ugyanakkor a lítium fémből készült lítium akkumulátorok biztonsági kockázatai nagy figyelmet kaptak, ezért az emberek megpróbálják felhasználni a lítium-ionos beágyazott grafit tulajdonságait újratölthető akkumulátorok előállításához. Az első használható lítium-ion grafitelektródát a Bell Laboratories próbálta ki.
1983-ban M. Hackeray, J. Goodenough et al. megállapította, hogy a mangán spinell kiváló katódanyag, alacsony árral, stabilitással, kiváló vezetőképességgel és lítium vezetőképességgel. Bomlási hőmérséklete magas, oxidációja pedig jóval alacsonyabb, mint a lítium-kobalt-oxidé, még ha rövidzárlat, túltöltés is elkerülheti az égés, robbanás veszélyét.
1989-ben A.Manthiram és J.Goodenough felfedezte, hogy egy polimer aniont tartalmazó pozitív elektróda nagyobb feszültséget hoz létre.
1991 A SONY kiadta az első kereskedelmi forgalomban kapható lítium-ion akkumulátort. Aztán a lítium-ion akkumulátorok forradalmasították a szórakoztató elektronikát.
1996-ban Padhi és Goodenough felfedezte, hogy az olivin szerkezetű foszfátok, mint például a lítium-vas-foszfát (LiFePO4), jobbak a hagyományos katódanyagoknál, ezért a jelenlegi fő katódanyagokká váltak.
A digitális termékek, például mobiltelefonok, notebook számítógépek és egyéb termékek széles körű használatával a lítium-ion akkumulátort széles körben alkalmazzák az ilyen, kiváló teljesítményű termékekben, és fokozatosan fejlődik más termékalkalmazási területekre.
1998-ban a Tianjin Power Supply Research Institute megkezdte a lítium-ion akkumulátorok kereskedelmi gyártását.
2018. július 15-én a coda Szénkémiai Kutatóintézettől megtudták, hogy az intézetben megjelent egy speciális szénkatód anyag nagy kapacitású és nagy sűrűségű lítium akkumulátorhoz, amely fő komponensként tiszta szénből készül. Ez a fajta, új anyagból készült lítium akkumulátor több mint 600 kilométeres autó hatótávolságra képes. [1]
2018 októberében Liang Jiajie professzor és Chen Yongsheng csoportja a Nankai Egyetemről, valamint Lai Chao professzor csoportja a Jiangsu Normal Egyetemről sikeresen elkészítette az ezüst nanohuzalok többlépcsős szerkezetét – grafén háromdimenziós porózus hordozót, amelyet lítium fém támasztott meg kompozit katódanyagként. Ez a hordozó gátolhatja a lítium-dendrit termelését, amely szupergyors akkumulátortöltést érhet el, és várhatóan jelentősen meghosszabbítja a lítium akkumulátor "élettartamát". A kutatást az Advanced Materials legújabb számában tették közzé
